Ma este életemben először azt gondoltam, abbahagyom a varrást.
Úgy éreztem semmi értelme nincs.
Hiábavaló.
Haszontalan.
Mindig is úgy éreztem, hogy egy nagy kincs nekem ez a hobbi, ami pár éve rámtalált.
De ma este, mikor semmi nem akart összejönni és már vagy ötödször hagytam ott a varrógépet, arra gondoltam, hogy nem adhatom fel ilyen könnyen.
Addig nem nyugszom meg, amíg csak egy kicsi szikráját nem látom annak, hogy talán jól csinálom.
Nos...mivel a varrógépem nagyon drága volt, nem hagyhatom abba.
Csalódtam a varrásban nagyon.
De legfőképp magamban...
