Huncutkacérna

2014. július 10., csütörtök

A kert mai szépségei

Készítettem egy pár képet az udvarról.
A kedvenc színem a piros, a muskátli valami csodálatos, ahogy a sok zöldben kiemelkedik feltűnő árnyalatával...
De nagyon szép a kék is, meg a citromsárga a hátsó kertben.

Akartam napraforgót, ezért elvetettem pár apró magot a vetemény végében.
Mostanra már több, mint 2 méter magasak, jövőre több helyre fogok vetni, mert a szépsége nagyon kell a kis veteményembe.

Vetettem cukkinit is, hogy az hogy ontja magából a termetes cukkiniket...nagy felelősség ennyi mindent vetni, mert ha már egyszer megterem, illik el is használni.
A kis sütőtök is indul, na azt nagyon várom, meg egy kicsit az őszt is, mikor behúzódhat az ember a házba és az ablakból bentről figyeli a színes faleveleket...

2014. június 15., vasárnap

Mostanában

Furcsa időszakom élem.
Nehéz időszaknak is nevezhetném.
Mindenkinek a saját problémája a legnagyobb, így vagyok ezzel én is.

Régen varrtam, meg ilyenek.
Már jó ideje nem. És érzem, hogy hiányzik.
Ezért kitettem a konyhába a varrógépet és délután elkezdtem 6 cm-es négyzeteket darabolni.
Talán terítő lesz, még alakul. Csak már varrhatnék.
Nem tudom, hogy mit, ötletem még nincs, csak varrni akarok.

Mert régen varrtam.

2014. május 18., vasárnap

Eltűnésem oka...

Sok minden. Sorolhatnám, hogy rossz kedv, motiválatlanság, időhiány, vetemény, kapálás, fűnyírás, főzés, háziasszonykodás, és még egy kis terasz készítése is.

Ennyi minden volt mostanában, és mivel ezek közül semmit nem lehet lefotózni, csak a teraszt, gondoltam megmutatom,mit alkottunk ketten Macimmal.

Igazából én találtam ki egyik nap kapálás közben, hogy milyen jó lenne a maradék téglákból kialakítani egy kis rusztikus kiülő részt közvetlen a vetemény mellett, a hatalmas nagy fa alatt, hogy mikor végeztem a kapálással, csodálhassam a szép kertet.

Tegnap estére készen lettünk vele, már csak a napsütés hiányzik, és egy regény a kezembe a napozóágyon, merthogy most még olvasni is elkezdtem végre- Kosztolányi Dezső: Pacsirtáját.

Ilyen volt, mikor félig készen lettünk vele, sajnos az eredeti kiindulópontról nincs képem.

Drága otthonunk:

2014. április 19., szombat

Esőcseppek

Délután füvet vágtam, épp befejeztem, mikor hatalmas zuhé keletkezett, olyan jó volt előle behúzódni a biztonságot adó házikóba.

Aztán olyan gyönyörű fények keletkeztek, hogy kimentem a kertbe

és a kis csicsergő madarak társaságában lefotóztam a kertet.

2014. április 15., kedd

Egy csésze tea

Nem hagy nyugodni egy dal, amit már vagy 2 hete minden nap meghallgatok, de ha ez nem lenne elég, megint beszereztem pár könyvet, amiből bármennyit elviselek itthon.

A dalt megosztom itt, nagyon fülbemászó:

Hervadó virágok...

A könyvek közül egyet a napokban elolvastam, egy francia könyv, Hárman Párizsban címmel, nagyon jól indult, de a vége eléggé szomorú volt.

A másik három könyvet piacon sikerült megvennem, darabját 100 Ft-ért.

A száz év magányért meg kellett küzdenem egy másik vásárlóval, de végül az enyém lett, de hogy egyáltalán tetszeni fog-e, az még kérdéses.

Mivel Meryl Streep a kedvenc színésznőm, és az egyik legkedvesebb filmem tőle A szív hídjai, erre a könyvre is lecsaptam rögtön.

A harmadik könyvnél a címe fogott meg ( Egy csésze tea), fogalmam sincs miről szól, de végül itthon megnézve a moly-on elég jó értékelést találtam róla.

Most már lehet olvasni, amire sajnos mostanában sok időm van...